Különleges őshonos virágok nyomában

2014. május 16. 12:10 - HriczElvira

Régebb óta itt vannak, mint mi emberek, s részei a természeti sokféleségnek. Május-június során érdemes felkeresni természetes élőhelyeiken a hazai orchideafajokat, az idei Év Vadvirágát, a szibériai nőszirmot, a csak nálunk nyíló tartós szegfűt vagy a nálunk már csak két természetes élőhellyel bíró bókoló zsályát! Tippjeink között szervezett túrákat talál!

Méh DSC_0429.jpg

Orchideatúrák (Mórahalom-Ásotthalom, Kolon-tó)

Az orchideáról sokaknak az üzletekben kapható fajok jutnak az eszükbe, pedig hazánkban számos vadon élő orchideafaj előfordul. Ezek mindegyike talajlakó, viráguk jóval kisebb, mint a legtöbb boltban kapható fajé. Ha azonban alaposabban megnézzük a virágjukat, láthatjuk, hogy az éppolyan bonyolult és lenyűgöző szerkezet, mint trópusi társaiké. A talajon élő kosborféléknek még egy különlegességük van: fajaik szoros együttélést alakítottak ki különböző talajlakó gombafajokkal, és rendszerint csak ezek jelenlétében életképesek. Éppen emiatt nem célszerű kiásni és kertbe ültetni őket, hiszen úgysem maradnak meg.

Mórahalom és Ásotthalom környékén a semlyékek, vagy ahogyan errefelé ízesen nevezik, a sömlyékek szikesedő, időszakosan vízborította mélyedései izolátumként őrzik az ősi növénytársulásokat és ezek ma már ritkává vált védett fajait. Különleges orchidea-kalandban lesz része annak, aki májusban felkeresi a Tanaszi- vagy az Ezerarcú-semlyéket.

A Kolon-tó területéből 800 hektár orchideás rét. A „tó” már mocsár állapotban van, évtizedeken át próbálták lecsapolni, de teljesen sosem sikerült. Találunk itt többek között elegánsan törékeny mocsári kosbort vagy hússzínű ujjaskosbor, amely virágzata sokkal tömöttebb s inkább rózsaszínes árnyalatú. Szép vitézkosbor- és poloskaszagú kosborokat is fotózhatunk. Míg az előbbi virágzata hegyesen kúpos, tömött, általában sötét-bíborförös fürt, addig az utóbbié szintén tömött, de többé-kevésbé hengeres, általában vörösbarna fürt.

TIPP! Orchidea túra a Kolon-tónál – az Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából
2014. május 24. 

A Kolon-tóhoz délről csatlakozó Páhi-réteken tavasztól a nyár elejéig csodálhatjuk meg a hazai orchideafélék színes skáláját. Többek között a mocsári kosbor, a hússzínű ujjaskosbor, a vitézkosbor és a poloskaszagú kosbor fordul elő nagyobb számban.
Találkozó: 9:00-kor, Páhin a szövetkezeti vendéglőnél
Információ, jelentkezés: Bíró Csaba 30/4884-540
A részvétel ingyenes

Az „Év vadvirága” 2014-ben a szibériai nőszirom

A hazai botanikusok és természetszeretők az Év Vadvirága mozgalom keretein belül minden évben kiválasztanak egy virágos növényfajt, amelynek veszélyeztetettségére és védelmére az adott évben megkülönböztetett figyelmet fordítanak. 2014-ben az év vadvirága a szibériai nőszirom. A május-júniusban nyíló szibériai nőszirom ma már a potenciálisan veszélyeztetett, Vörös Listán szereplő vadvirágaink közé tartozik. Nálunk nedves réteken, üde tölgyesekben él, változó vízellátású láp- és mocsárréteken, láperdők szélén fordul elő, elsősorban a Páhi-réten, a Csodaréten, a Csipak-semlyéken, az Ágasegyházai- és Orgoványi-réteken.

Nyúlánk termetű, 50–80 cm magas, a virágokban liláskék belső, illetve fehéres alapon liláskéken futtatott külső lepelleveleket találunk. Ezekkel, keskeny leveleivel és magas, karcsú termetével együtt talán a legelegánsabb hazai Iris-fajnak mondhatjuk.

TIPP! Csatangolás a Csodaréten
2014. május 17.

Kora tavasztól őszig egymást váltják a szebbnél szebb virágcsodák, folyamatos virágpompába borítva a rétet. A terület egyik legnagyobb növénytani értéke az egyhajúvirág, ugyancsak látványosak a különböző orchideafajok vagy a nősziromfélék.
Találkozó: 10:30-kor Ásotthalom szélén a Gárgyán-erdő mellett található „Ásotthalom erdei pihenő” nevű buszmegállóban.
Megközelítés: Szegedről autóbusszal a Mars-térről.
Részvételi díj: felnőtt 600 Ft, diák, nyugdíjas 400 Ft, családi (2 felnőtt, 2 gyerek 1500 Ft)
Információ, jelentkezés: Krnács György 30/4458-293

Szibériai nőszirom (wikipedia).jpg

Tartós szegfű (Kiskunmajsa)

A buja orchideákkal ellentétben ez a szegfűfaj olyan, mint egy hajlékony, karcsú leány. Nyúlánk termetű, 20-50 cm magasra növő, hamvasszürke növény, amelynek élénk rózsaszín, fogacskás szélű virágai a szár csúcsán magányosan, vagy kis csomókban fejlődnek. A virágzási idő május-júniustól hosszan, késő őszig elnyúlik, a virágzaton belül a virágok nem egyidőben nyílnak, innen ered a „tartós” szegfű elnevezés.

A Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területén Kiskunmajsa-Bodoglár térségében összpontosul az ismert, napjainkban is bizonyítottan meglévő állomány 57,1 %-a, mintegy 8000 egyed. Célzott fajvédelmi programra azért van szükség, mivel Magyarországon él a faj teljes állománya, lelőhelyei közül több állomány fennmaradási esélyei rosszak, bizonytalanok.

Kiskunmajsa és Tázlár között, az úgynevezett olajos úttól kőhajításnyira került kialakításra az egy kilométer hosszú Tartós szegfű tanösvény. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében egy 500 méter hosszú pallósoron juthatunk el a buckatetőn lévő megfigyelő toronyig, ahonnan szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: borókás-nyaras ligetek, lankás homokbuckák és galagonyák váltakoznak. Az ösvény innen egy telepített fenyő ültetvény sorai között vezet, mígnem eljutunk a hátsó pallósorig, ahol egy tereplépcsőt megmászva juthatunk fel a hátsó kilátóhoz, melyet körös-körül tartós szegfű tövek öveznek. Szervezett, csoportos túrákra Kiskunmajsán a Tourinform Irodánál lehet jelentkezni. Az érdeklődők így túravezetővel nézhetik meg a homokhátság természeti szépségeit.

TIPP! A szegfűvirágzás ünnepe – túra a Bodoglári homokbuckákban
2014. június 21.

Európa egyik legritkább, vadon élő virága a tartós szegfű. A világon kizárólag a Duna-Tisza köze homokvidékein fordul elő ez a fokozottan védett növény.
Találkozó: 10:00-kor a Kiskunmajsa - Bodoglári iskola előtt, a Soltvadkert - Kiskunmajsa úton a 17-es km-nél, az un. olajosok útja elágazásnál.
A programon a részvétel ingyenes.
Információ, jelentkezés: Somogyi István 30/4884-534

Tartós szegfű DSC_0227.jpg

Bókoló zsálya (Tatársánc, Kondoros)

A bókoló vagy más néven kónya zsálya a populációinak kis mérete és termőhelyének kis kiterjedése miatt a magyar flóra egyik legveszélyeztetettebb faja. A levelek csipkés szélűek, fonákjukon szürkésen molyhosak, virágai lila színűek. A május-júniusban zajló virágzáskor a virágzat ágai bókolnak, rajtuk tömött, rövid álfürtök találhatók. Mára hazánkban csak Békés megyében találhatjuk meg, előfordulása négy populációra csökkent. Természetes élőhelye Kondoros határában, Szarvas felé az út bal oldalán fekvő Kondorosi Kónya zsálya Természetvédelmi Területen valamint az Orosháza melletti Pusztaföldvárhoz tartozó Nagy-Tatársáncon található. Telepített állományok élnek Ecsegfalva határában a Dévaványai-Ecsegi puszták területén és a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták területrészén.

Tatársánci ősgyep egy többezer éves földvár kis foltján maradt fenn. A fokozottan védett egy hektáros terület növénytársulását jellegzetes löszgyepfajok alkotják. A bókoló zsálya mellett más zsályafajok, sarlós gamandor, csuklyás ibolya, csattogó szamóca, ebfojtó müge, közönséges borkóró, macskahere, jakabnapi aggófű a legjellemzőbb fajai. A védett sáncoldalban néhány tő erdélyi hérics is meghúzódik. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://itthonadelalfoldon.blog.hu/api/trackback/id/tr456172725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása