A Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom 2013. május 18-án 10 órától 16 óráig szeretettel vár minden kedves érdeklődőt, aki működés közben szeretné látni Magyarország egyetlen eredeti állapotában és helyén fennmaradt szárazmalmát. Most az is kiderül, hogy kerültek a keringőbe a lovak.
Ízelítő a programokból:
- 10 órától óránként őröl a malom
- kézműves bemutató, vásár és gyermekfoglalkoztató
- „malom-totó” ajándékért
Helyszín: Szarvas, Ady E.u.1/1.
Jegyárak: felnőtt 800 Ft, diák, nyugdíjas 400 Ft, családi 1600 Ft
A szarvasi szárazmalom Magyarországon a XIX. század közepéig legelterjedtebb, ókori típusú malomtípus egyik utolsó képviselője. Azért nevezik "száraz"-nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel történt. Az alsó állású, vízszintes meghajtó kerekű szárazmalom 1836-ban épült, a Bolza család készíttette szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint.
A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt, amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A XIX. század második felében az egyik kerengősátrat lebontották. A 14,3 m átmérőjű, gúla alakú keringősátra téglapilléreken áll, magassága 9,6 m. A fő szarufákat a csillaggerendázat fogja össze. Közepéből ered a császárfa, melynek feje a tetőn felül csillagformára faragott. A malom járó kereke 13,3 m, bálványa 4,8 m, utóbbi a bálványtalpon áll, A kerengő talpába 420 akácfog ékelődik be, mely forgatja az orsókat, azok pedig a malomköveket. A vályogfalú, nyeregtetős, zsindely fedésű malomházban van a kőpad, ezeken helyezkedik el a két kőpár.
1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. 1968-ban az állam megvásárolta, majd 1972-73-ban restaurálásra került. A XIX. század végéig gabona- és takarmánymagvakat őrölt, majd a gőzmalmok elterjedése után köleshántoló malommá alakították át. Szarvason kásamalom néven ismert.A rizstermelés elterjedéséig a malomnak jelentős szerepe volt a helyi és környékbeli lakosság köleskásával való ellátásában. 1962-ben fejezte be működését, az országban utolsóként. Ma ipartörténeti műemlék.
Magyarországon még két hasonló szerkezetű szárazmalom van: a tarpai (Szatmár m.) és a vámosoroszi (Szatmár m.), amely áttelepítve az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, Szentendrén látható.
